Mióta megépültek az első házak, azóta beszélhetünk ablakokról. Kezdetekkor, az ókori egyiptomiak házain lévő, magasan elhelyezkedő ablakok csak a szellőztetési funkciót látták el. A tetőtéri ablak eredete innen számítható. (A mai értelemben vett tetőtéri ablak egy dán építőmérnöknek a nevéhez fűződik. A fiatal mérnök 1941-ben egy iskola tetőtér beépítésének kapcsán dolgozta ki az első tetőtéri ablak terveit, amely ablakok még a mai napig működőképesek.) A korai görög házakon még kevés, a hellenisztikus kortól viszont már több ablak volt, azonban ezek többnyire a belső udvar felé néztek. Hasonló volt jellemző a keleti építészet ablakaira is. Az első ablakszárnyak és ablakkeretek a milánói palotákban jelentek meg.

A római építészek már monumentálisabb homlokzati megjelenésre törekedtek, így az ablak szerepe új jelentőséget nyert. Remekműveiket sok és nagy ablaknyílással építették. A középkor román építészeti stílusát kisméretű, zömök, félköríves ablakok jellemezték. A gótikában az ablakok falfelületet tartó szerepe csökkent, így az ablakok mérete megnövekedhetett, lehetővé téve az egyházi, és a világi építészetben a csúcsíves ablakok megjelenését. Gyakoriak voltak a kettes vagy hármas ikerablakok.

Az ablakokat a reneszánsz kori építészetben többnyire úgy alakították, hogy alul gyámköveken nyugvó párkány, míg felül az ablakot íves vagy háromszögletes orom szegélyezte.

A barokk időkben gyakran gazdagon díszített ablakkerettel látták el az ablakokat, viszont a klasszicista stílus már a lehető legegyszerűbb megjelenésig leredukálta az ablakkeret díszítését.

A 20. századi építészetben az új építési technikák az ablakok változatos megjelenését biztosítják. Az első felhőkarcolók megjelenése óta egyre gyakoribbá vált olyan épületek megalkotása, amelyek egész külső felülete ablakból (üvegből) készült. Mára szinte minden igényt kielégítő színben, formában és megjelenésben lehet ablakot készíteni.

Ablak a lexikonban:

• Az ablak falon, járművön a világosság és a levegő bebocsátására való zárható nyílás.
• Az ablak funkciói: bevilágítás, szellőzés, lég- és vízzárás, hő- és hangszigetelés.
• Az ablakok méreteit általában a bevilágítás igénye határozza meg, az ablak nagysága lakószobákban az alapterület legalább 1/8-a.

(Forrás: www.cograf.hu — Az ablak kultúrtörténete)